2014. január 7., kedd

12.rész Nem bántam meg főleg nem téged!

*Louis*
Dolly rám nézett és utána az ajtóra.
-Nem merem kinyitni...!-mondta ijedten.
-Jó akkor kinyitom én!-álltam fel a kanapéról és az ajtó felé vettem az irányt.Kinyitottam az ajtót és nem az volt az ajtóban akire számítottam hála az égnek.
-Szia!Louis?Te itt?Dolly?-jött beljebb David.
-Szia!Igen Dolly nappaliban van de ne szekáld mert most volt túl élete legrosszabb estjén szerintem..!-húztam el a számat.
-Mi?Dolly mi történt?-rohant be a nappaliba.
-H..Ha..Harry....Meg...Megütött..!-hajtotta le a fejét és hatalmas zokogásban tört ki.David leült mellé és átölelte.
-Ne,létszi hagyj békén!!-szaladt fel a szobájába.Utána futottam de engem is eltaszított magától.Vissza mentem Davidhez és ő is csak bámult ki a fejéből mint én.Beállt az a bizonyos kínos csend amit 10 perc után David tört meg.
-Miért,miért bántotta?-kérdezte dühösen.
-Hát igazából az egész úgy kezdődött,hogy elmentünk bulizni....-meséltem el neki az egészet.............-Szerintem miattam vesztek össze..!-fejeztem be.
-Louis kérlek segíts neki!!Nemrég kaptam vissza és rám nem hallgatott soha!!-mondta és rám nézett.
-Oké!De mi legyen Harryvel?-néztem én is rá.
-Megvan!Szakítsunk vele Dolly helyett!!Ha?-kicsit se néztem idiótának de ez ésszerű volt..!
-Oké már csak az kéne kitalálni,hogy hogyan?Mondjuk üzi?-válaszoltam a kérdésemre.
-Hát egy próbát megér!Csak a telefonját kéne megszerezni tőle!-vakarta meg a fejét David.Mielőtt David befejezte volna már fent voltam a lépcsőn.Lassan oda ballagtam Dolly szobájához és bekopogtam.Nem jött válasz ezért megismételtem még egyszer.Most se jött semmi ezért benyitottam.Dolly ott feküdt az ágyán betakarózva,csukott szemmel.De aranyos amikor alszik.Megláttam a telefonját a mellette lévő párnán de az túl messze volt,hogy elérjem ezért óvatosan átmásztam az alvó lányon és átjutottam a másik oldalára az ágynak.Mentem volna vissza de barna hajú barátnőm megmozdult és így mozdulatlannak kellett maradnom.Hála az égnek nem ébredt fel.Másodszori próbálkozásom se sikerült mivel Dolly gondolt egyet álmába és átkarolta mellkasom így be kellett feküdnöm mellé ha nem szeretném,hogy lebukjak.Már vagy 5 perce feküdt mellkasomon aminek igazán örültem de tudtam,hogy alszik,sajnos.
-Louis ne hagyj itt szeretlek!-kiabált a 'rajtam fekvő' lány.-Louis..én téged szeretlek!-halottam meg megint édes hangját.
-Én is szeretlek!De nem tudod,hogy mennyire..!-suttogtam halkan.Egy pillanatra megfordul és kihasználva ezt gyorsan átmásztam és kimentem a szobából de a telefonját nem vittem el magammal mert nem volt szívem hátba támadni.Lementem de David már nem volt sehol.Így jobbnak láttam ha hazamegyek de mikor kinyitottam utánam kiáltottak.
-Louis!Louis kérlek ne menj el!-futott le a lépcsőn Dolly aki szerencsétlenségére megbotlott így ha nem sietek oda leesik 2-3 fokot a lépcsőről.
-Jól vagy?-néztem végig rajta.
-Persze!Köszi!-mosolygott rám.Azok az ajkak....Megfogtam derekát leemeltem a lépcsőről és elvittem a kanapéhoz.Mikor észbe kaptam már csókcsatába kezdtünk lassan ledöntöttem Dolly kezét éreztem a hasamon ami mosolyra húzta a számat.
-Akarod?-néztem rá és reménykedtem,hogy igent mond mivel nem nagyon tudom már visszafogni magamat.
-Hát..!Louis most per pillanat téged szeretlek a legjobban!Szóval.......igen szeretném!-ijesztett meg először de utána megnyugtatott,hogy folytathatom.Nagy nehezen felmentünk mert kicsit ciki lenne ha a kanapén valaki meglátna minket.Becsuktam mögöttünk az ajtót és Dollyt ismét ledöntöttem csak nem a kanapéra hanem az ágyra.Levette a pólómat én meg a nadrág gombjával babráltam,sikeresen kigomboltam és letoltam róla most fordult a kocka én vettem le a pólóját ő pedig kevés sikerrel a nadrágomat szerette volna levenni egy pillanatra hagytam el ajkait amíg segítettem neki.Végre sikerült és vissza fordultam hozzá és újra ajkaira tapadtam.Már csak a fehérneműk voltak hátra,kikapcsoltam a melltartóját.

****************************************************

*Harry*
Mikor a többiek elmentek a szórakozó helyről én nem haza mentem hanem Katyhez.Katyt akkor ismertem meg amikor Justinnal maradtunk a parkban és megbántottam Dollyt.Azóta találkozgatunk és nem csak a beszélgetés hanem 'az' miatt is.Megharagudtam Dollyra,hogy mindig hagyja Louisnak,hogy közeledjen hozzá..Nem bírtam így felkerestem Katyt és vele voltam.De nem szerettem...még mindig Dolly az igazi és szerintem bánni fogom,hogy ezt teszem vele de már elkövettem ezeket az egyszerű hibákat....fáj,fáj az,hogy Louist közel engedi magához.Elmentem Katyhez egy kicsit 'feltöltődni' és ott is töltöttem az éjszakát.Nagyon szép lány de nem az esetem...Igaz,hogy modell de hidegen hagy.Reggel a napfény zavart meg ami beszűrődött az ablakon.Lassan kibújtam az ágyból,összeszedtem a ruháimat és felöltöztem.Hazamentem felmentem a szobámba és mikor becsaptam az ajtót leültem az ágyra és csak bámultam ki a fejemből.Szerintem már vagy 3-4 órája gondolkodok Dollyn és a kapcsolatunkon.
-Harry,megjöttünk!!-kiabált fel anya a konyhából.
-Anya....szeretem Dollyt!!!!-mentem le a lépcsőn.
-Ezt tudtam hisz elhoztad bemutatni..!-válaszol és nekiállt mosogatni.Bevillant egy kép ahogy Dolly is így szokott mosogatni majdnem féllábon.
-De..megcsaltam...!-mondtam és anya rám nézett mintha meg akart volna ölni a tekintetével.
-Mit csináltál??-hagyta abba a mosogatást.Mindent elmeséltem Katytől kezdve a pofonig és Louisig.
-Harry én nem ilyennek neveltelek téged!!Mi ütött beléd?Ha valaki visszautasítja a társaságod 'olyan' szinten akkor rögtön ütni vágni kell?Nem ismerek rád kisfiam!!-kiabált velem anya.
-De..!-kezdtem el.
-Nincs de!Most szépen elmész Dollyhoz és megbeszélitek a dolgokat!És főként BOCSÁNATOT kérsz tőle.-vette vissza a hangerejét.
-Oké!-mondtam felkaptam a telefonomat,a kabátomat és már kint is voltam az utcán.Sietve szedtem lábaim,hogy gyorsan áttessek a kiabálásos részén.Odaértem és becsengettem.Dolly 2 perc után ki is nyitotta az ajtót és mikor meglátott rám csapta azt.
-Dolly kérlek engedj be!!-kiabáltam a becsukott ajtó előtt.
-Parancsolsz?Azok után,hogy megpofoztál és egy 'büdös kurvának' neveztél?Na arra várhatsz!És nagy ívben el is felejthetsz mert szakítok veled!!-hallottam amint sír.
-Kérlek ne tedd ezt velem szeretlek!!-kiabáltam fátyolos szemekkel.
-Harry létszíves menj innen!Nem akarlak látni!!-a könnyek már záporban hulltak arcomon ahogy ezeket kimondta.
-Hogy tehettem vele ilyet??-kérdeztem magamban.-Én akkora hülye vagyok..!