2014. április 3., csütörtök

15.rész Most tényleg itt hagysz?

Sziasztok!!Nagyon röstellem,hogy ennyi idő alatt nem tudtam részt hozni!De az a lényeg,hogy itt a részem ami egyben az utolsó is...sajnálom de nincs ihletem a folytatáshoz! :/ Ez a rész kicsit összetett...!Igazából gondolkodtam rajta,hogy "Happy End" vagy valami "Megrázó eset" legyen a vége és nem mondom meg,hogy melyik mellett döntöttem.Lehet,hogy nem fog tetszeni nektek de nem baj!Igazából ezt az egész blogírást szórakozásból csinálom szóval nem nagyon érdekelnek a "bántó" komik de a "biztató" komik jól jönnének...de ha nem akartok nem muszáj én  szívből írom a részeket nem a komik miatt...Na nem is húzom tovább az időt!Jó olvasást!!

*Dolly*
Mozdulatlanul álltam az ajtó előtt magam elé meredve.Louis fogta a kezem de úgy éreztem mintha itt se lenne.Kék íriszeivel még mindig arcomat nézte de semmit nem mondott.Kb 10 percig így álltunk amikor megtörte a csendet.
-Dolly...van egy rossz hírem.-fogta meg a másik kezemet is.
-Igen?-kérdeztem félénken.
-El kell költöznünk Los Angelesbe,mert apa kapott egy új állás lehetőséget és az álláshoz jár egy ház Los Angelesben és így nem fogunk találkozni.Mind a kettőnknek az lesz a legjobb ha elfelejtjük egymást és kitöröljük a másikat az emlékezetünkből.Nem könnyű elfelejteni akárkit aki ennyire közel áll hozzád de ez lesz a legjobb mert így se te se én nem fogunk annyira szenvedni és vágyni a másikra...-a könnyek megállás nélkül folytak arcomon.
-De nem hagyhatsz itt!!!-sikítottam-Most nem!!!-kiabáltam vele és kirántottam a kezemet szorításából.Könnyes szemekkel felfutottam a szobámba és magamra zártam az ajtót.Louis feljött utánam,kopogott de nem engedtem be.
-Most komolyan mindenki eltávolodik tőlem?-kérdeztem magamtól.Elmentem az ágyamig és leültem arra.Hallottam Louis könyörgését,hogy engedjem be,de valahogy nem volt kedvem vele  beszélgetni.Nekidőlt az ajtónak és várt.Várta,hogy hátha kinyitom de nem nyitottam.Kb 1 órája ülök itt és Louis még mindig itt áll.
-Szeretlek!-mondta.Megunva a várakozást lement a lépcsőn és kiment az ajtón.-onnan tudom,hogy halottam az ajtó nyitáskor szóló pittyegő hangot-Oda léptem az ablakhoz,kicsit elhúztam a függönyt és könnyes szemekkel néztem ahogy elhagyja a környéket.Hiányozni fog...nagyon!Vissza mentem az ágra és csak sírtam amíg el nem nyomott az álom.Reggel a telefonom ébresztőjére keltem.Kisírt szemekkel felkeltem,felöltöztem,fogat mostam,rendbe szedtem magam és elindultam az iskolába.Az út olyan hosszúnak tűnt mint még soha.Bementem az épületbe és az osztályterembe vettem az irányt.Beléptem és mindenki tekintete rám irányult.Kicsit zavarban voltam a sok szempártól de nem nagyon izgat.Leültem a helyemre és kinyitottam a könyvem.Amit hamar meguntam így becsuktam és magam elé meredtem.
-Szia!Louis?-kérdezte gúnyosan Harry.
-Mi közöd van hozzá te hülye barom?-mentem ki a teremből.Bementem a női mosdóba és a tükör előtt megálltam.Nem bírtam tovább és hangos zokogásba kezdtem.
-Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?-sikítottam.
-Nem vagy az!-halottam mögülem egy rekedtes hangot.Tudtam ki az ebben a fél évben már szinte fél kilométeres körzetben is felismerném a hangját.
-Ez nem a fiú wc!!!Ide nem jöhetsz be!!-mondtam és megfordultam.
-Tudom..de meg kell,hogy hallgass!-közölte velem és közelebb jött.Egy pillanatra lenézett és ezt kihasználva kifutottam az iskola épületéből.Nem akartam,hogy megint bántson.Haza mentem nem érdekelt az,hogy igazolatlant kapok az iskolában.Bementem az ajtón és hála a z égnek,hogy nem látott meg senki.Bementem a konyhába és egy csomó fájdalom csillapítóval a fürdőbe.Nem bírom tovább...ha Louis nincs itt akkor én se leszek itt.Engedtem forró vizet,levetkőztem és belefeküdtem a kádba.Félig volt már a kád és még mindig folyattam a vizet.Bevettem a gyógyszereket úgy kb 20 darabot ha ez nem öl meg akkor majd a kezemen lévő vágás.Ömlött a kezemből a vér és már kezdtem kábulni de a vizet eltudtam zárni.Utolsó emlékem,hogy elengedtem a kezemből a pengét és csörömpöléssel a földre zuhant.


*Louis*
Eljöttem Dollytól és haza mentem.Utálom magam,hogy ezt teszem vele.Bementem a szobámba és elfeküdtem az ágyamon.Elnyomott az álom és reggel a telefonom ébresztett.Felöltöztem és elmentem Dollyhoz.A kereszteződésnél megláttam életem értelmét aki kisírt szemekkel futott haza.Nem vett észre így tudta nélkül követhettem.Bement a házba vártam egy 10 percet és becsengettem.A házvezető nő nyitott nekem ajtót és be engedett.Felmentem a szobájába de nem volt ott.Halottam valami zajt a fürdőszobájából és bekopogtam.Nem jött válasz...az ajtó alól vér folyt ki.
-Ne...csak ezt ne!-törtem be az ajtót.Alig bírtam megállni a saját lábamon amikor a barátnőmet egy vérrel teli kádban találtam.
-Ne!!-kiabáltam és oda futottam.Kihúztam a kádból és ölembe fogtam.Mondtam a házvezető nőnek,hogy azonnal hívja a mentőket.
-Dolly...halassz engem?-néztem és megráztam.
-Louis...!
-Igen?
-Szeretlek!Még a halált is vállalom érted!Csak kérlek ne hagyj itt!!-mondta akadozva.
-Én is szeretlek!Bolond vagy!!!!Nem megyek el...maradok!-mondtam.
-Louis...meg fogok halni...!-mondta és egy könnycsepp gördült le az arcáról.
-Nem!!!Nem fogsz!!!Mindjárt itt vannak a mentők!!!Bírd ki szerelmem!!!-mondtam.Nem mondott semmit és lecsukta a szemét.
-Ne!!!Dolly kérlek ne csináld ezt velem!!!!!!!!!-mondtam és egy erős kéz hátra húzott és lefogott.Az egyik mentős volt az.Megnézték,hogy van-e még pulzusa,de nem észlelték.Itt helyben próbálták újra éleszteni.Már háromszor ütötték ki de még semmi.
-Sajnálom!-mondta az orvos és rá nézett Dollyra.Mikor már épp ment volna ki az orvos akkor a gép irányából  pittyegést hallott.Vissza fordult és megnézte,hogy nem halucinál.Nem képzelődött.Dolly életben van!!!!Fellélegeztem és mosolyogtam,hogy nem halt meg.A mentősök feltették egy hordágyra ás kivitték a mentőautóba.Be ültem Dollyhoz a mentőbe és egész végig figyeltem az arcát.
-Louis...-mondta alig hallhatóan.
-Igen szerelmem?-fogtam meg a kezét.
-Szeretlek!-mondta és rám mosolygott.
-Én is!De többet ilyet ne csinálj.Megértetted?-néztem a kezére.
-Jó de akkor te meg ne mondj nekem ilyeneket!-gördült ki egy könnycsepp a szeméből.
-Ígérem soha többet nem hagylak magadra!-mondtam és megcsókoltam.


***Vége

2014. február 23., vasárnap

14.rész Nem fog menni,végeztünk!!! Egyszer és mindenkorra!!!

*Emma*
Niall csak mosolygott tovább én meg csak dermedten álltam előtte.
-Niall én nem megyek fel a színpadra!!!-közöltem vele aminek nem nagyon örült.
-De!-mondta határozottan-Mert te következel!-mosolygott és húzni kezdett.
-Niall!Niall!Niall állj már meg!!-mondtam vagy is kiabáltam rá.
-Mi az?-fordult felém.
-Nem megyek fel a színpadra!!!-vettem vissza a hangerőmet.
-De muszáj!!!!Csodálatos hangod van!-mondta és közelebb jött.-Figyelj ha most nem mész fel oda akkor talán sohasem lesz bátorságod megtenni.Kérlek csak próbáld meg!!!-mondta.
-Oké!Egy próbát megér!-mondtam és adtam egy puszit az arcára.Bementünk a váróterembe és leültünk 2 székre.Körbenézve mindenki kezében a saját dalszövege vagy a fülében fülhallgató és közben dúdolgatja a dalát.
-Niall,mit énekeljek?-néztem rá.
-Nincs valami saját számod?
-Ja de van!!Oké akkor az lesz!-mondtam és felidéztem magamban a számot.


"Our love runs deep like a chevy 
If you fall I'll fall with you baby 
Cause that's the way we like to do it 
That's the way we like......"

Nem tudtam befejezni mert szólítottak.A hasam görcsben áll,a lábaim remegnek.
-Mi van ha nem tudok megszólalni vagy elfelejtem a dalszöveget??-kérdeztem Niallt.
-Nyugi minden rendben lesz!!-mondta és megcsókolt.
-Ugye velem jössz?-néztem rá.
-Persze!-mondta,felálltunk és elindultunk az egyik terembe.Niall ott maradt én pedig követtem az egyik csajt a színfalak mögött.Oda értünk a színpadra felvezető lépcsőhöz és mielőtt felmentem volna a kezembe adott egy mikrofont.
-Sok sikert!Mehetsz!-mondta és egy kicsit meglökött.
-Szia!-köszöntek a mentorok.
-Sziasztok!
-Mi a neved,és mit fogsz énekelni?-kérdezte Simon Cowell.
-Emma Ross...és egy saját dalt hoztam a meghallgatásra.
-Oké Emma csupa fül vagyok!-mondta Simon és hátra dőlt a székében.
-Oké!-mondtam alig hallhatóan.
Our love runs deep like a chevy 
If you fall I'll fall with you baby 
Cause that's the way we like to do it 
That's the way we like 

You run around open doors like a gentleman 
Tell me girl every day you're my everything 
Cause that's the way you like to do it 
That's the way you like 

Just a little West Coast, and a bit of sunshine 
Hair blowing in the wind, losing track of time 
Just you and I, just you and I 
Woah, woah 

No matter how far we go, I want the whole world to know 
I want you bad, and I wont have it any other way 
No matter what the people say, 
I know that we'll never break 
Cause our love was made, made in the USA 
Made in the USA, yeah 

You always reading my mind like a letter 
When I'm cold, you're there like a sweater 
Cause that's the way we like to do it 
That's the way we like 
And never ever let the world get the best of you 
Every night we're apart, I'm still next to you 
Cause that's the way I like to do it 
That's the way I like 

We touch down on the east coast 
Dinner in the sky rise, winter is the best time for walking in the city lights 
You and I, you and I 
Woah woah 

No matter how far we go, I want the whole world to know 
I want you bad, and I wont have it any other way 
No matter what the people say, 
I know that we'll never break 
Cause our love was made, made in the USA 

Cause baby I'll break the bullet 
And take the blow for love 
Woahhhh, our love was made in the USA 
Made in the USA, made in the USA 

No matter how far we go, I want the whole world to know 
I want you bad, and I wont have it any other way 
No matter what the people say, 
I know that we'll never break 
Cause our love was made, made in the USA 
Made in the USA, yeah 

Made in the U.S. 
Made in the U.S. 
Made in the U.S.A.

-Wao!!-tapsoltak meg a mentorok.A tömeg állva tapsolt nekem.Nagyon jó érzés volt,hogy túl vagyok rajta.
-Szerintem nagyon jó hangod,stílusod van és ezzel a dallal megfogtál!!Csak én érzem így vagy valaki inspirált ebben a dalban?-mondta először Simon.
-Köszönöm!Nem,tényleg inspirált valaki akit nagyon szeretek..!-pirultam el.
-Oké akkor szerintem szavazzunk!!Igen!!-mondta ismét Simon.
-Köszönöm!!-vigyorogtam és a többi mentorra néztem.
-Igen!
-Igen!
-Igen!-mondták sorba és én majd megvesztem a boldogságtól annyira örültem neki.Lementem a színpadról és Niall nyakába ugrottam.
-Tovább jutottam!!-mondtam és megcsókoltam.
-Tudom!-örült velem.
-Most te jössz!!Ügyes legyél!!-mondtam és adtam neki egy puszit az arcára.Tekintetem követte amíg el nem tűnt.Figyelmesen néztem a kis tévét amiben láthattam éneklés közben.Gyors küldtem a csajoknak egy üzit.Niall olyan édes volt miközben énekelt és olyan jó hangja van...!-mondtam magamban.Végzett a dallal és kritikát is kapott már csak a szavazatok hiányoznak.
-Igen!-mondták ki egyszerre.Niall annyira örült,hogy már sírt.Olyan kis cuki volt.Jött vissza és újra nyakába ugrottam.
-Niall!!Továbbjutottunk!!!-örültem és még mindig ölelgettem.
-Tudom!!-mondta eltolt magától és megcsókolt.
*Dolly*
Harry még mindig itt volt az ajtó előtt de én csak sírtam.Nem fogom beengedni...kaptam egy üzit Emmatól,hogy az X-Faktorban van és tovább jutott.Vissza írtam,hogy gratulálok és további sok sikert.Louis ballagott le a lépcsőn.
-Dolly...Jól vagy?-futott ide hozzám és leguggolt elém.
-Nem!-csóváltam meg a fejem és tovább sírtam.
-Mi történt?-nézett rám.Nem mondtam neki semmit csak a térdeim közé tettem a fejem.
-Dolly engedj be!!!-kiabált Harry az ajtó mögül.
-Harry itt van?Bántott?-fogta meg a kezem.Csak csóváltam a fejemet.
-Oké ha nem engedsz be akkor mondom itt....!Szeretlek...sajnálom,sajnálom,hogy nem szerettelek eléggé és,hogy megcsaltalak......Sajnálom,hogy féltékeny voltam.....és,hogy megütöttelek.....De akkor is Szeretlek és szeretni is foglak amíg élek!Bánom mindazt amit tettem veled nem tudom,hogy valaha is megtudsz nekem bocsájtani de én várni foglak!-dőlt neki az ajtónak.Miközben mindezt elmondta lassacskán felemeltem a fejemet és felálltam.Ránéztem Louisra és kinyitottam az ajtót.
-Dolly!!-mondta és közelebb jött,én pedig egy lépést hátra és így sikeresen neki mentem Louis mellkasának.
-Mit keres itt Louis?-nézett rá.
-Ahhoz semmi közöd!!Csak azért nyitottam ki az ajtót,hogy a szemedbe mondhassam!!!
-Mit?
-Ez a kapcsolat nem fog menni!!!Végeztem veled,egyszer és mindenkorra!!És létszíves ne keress többet!!!-csaptam rá az ajtót ismét.Hallottam,hogy szipog és,hogy elmegy.
-Te nem vagy normális!!!Mi ért nyitottad neki ki az ajtót?Azt akarod,hogy megverjen megint???-kiabált velem Louis és közelebb jött,mérges volt rám.Egy lépéssel előrébb jött és én pedig hátrább.
-Ne.....nem ne csináld ezt velem!!!Ne félj tőlem!!Dolly...én nem foglak bántani!!-vett vissza a hangerejéből és ide jött hozzám.
-Ne félj tőlem én nem foglak bántani soha az életben!!-ölelt magához.
-Szeretlek!-mondtam és ránéztem.
-Én is!-mondta,közelebb hajolt és megcsókolt.Szeretem de nem úgy mint Harryt...

2014. február 1., szombat

13.rész Meglepetés!!!

*Emma*
Haza mentünk Niallal és felhívtam Dollyt.Kicsöng,csöng,csöng és még mindig csak csöng,jellemző,hogy nem képes felvenni....Niall hátulról átkarolt ami nagyon jól esett.
-Mindjárt jövök!-mondtam kibújtam kezei közül és kimentem az ajtón.Niall olyan fura mostanában csak akkor látom amikor oda jön hozzám mert egész napokra eltűnik.Mivel Elena és Halley csak 10 percre laknak tőlünk,átmentem hozzájuk.Becsengettem és Elena nyitott ajtót.
-Szia!Gyere be!-invitált be.
-Szia!Ti mindent tudtok a suliban.Ugye?-kérdeztem Elenától és Halleytől aki a lépcsőn ballagott le.
-Igen!Mit szeretnél tudni?-nézet rám.
-Niall.....miért tűnik el állandóan?-kérdeztem és egy könnycsepp legördült az arcomon.
-Niallról nem tudok semmit de kérdezősködünk...oké?
-Oké köszi!-öleltem magamhoz egyik legjobb barátnőmet.
-De miért érdekel ez ennyire?-jött közelebb Halley.
-Mert már nem egyszer csinálta azt,hogy 1-2 napra eltűnik az életemből mintha nem is léteznék..!De mind 1 is...hogy álltok a fiúkkal?-húztam halvány mosolyra a számat.
-Hát Liam és én jól meg vagyunk..!-mosolygott büszkén Elena.
-Én újra szingli vagyok!-hát igen Halley mindig is ilyen volt :) .
-Amúgy hallottad,hogy Hope és Zayn szakítottak?-nézett rám Elena.
-Nem!Mi történt?-nem tehetek róla mi csajok olyan pletyisek vagyunk..! ;) De mondjuk érdekelt is ez a téma mert Hope is egyik legjobb barátnőm.
-Hát Zayn talált magának egy csajt aki szerintem egy csont kollekció...!
-Megölöm!!!-húztam fel magam.
-Akkor menjünk!!-ment az ajtó felé Halley.Mind hárman egymásra néztünk és röhögőgörcsöt kaptunk.Valaki csöngetett és Halley majd nem sikított mert ugye az ajtó mellett állt és megijedt.Kinyitotta és egy régen emlegetett szamár jött be az ajtón.
-Sziasztok!-jött hozzánk közelebb.-Nem baj ha elrabolom Emmat?-nézett a csajokra akik csak mosolyogtak.ÓÓ hát akkor mindent tudtak...Bólintottak és kimentünk a házból.
-Amúgy meg szia kicsim!-fordult meg Niall.A kezét a derekamra csúsztatta és magához húzva megcsókolt.
-Szia!-mondtam unottan és elindultam a kocsi felé.
-Mi a baj?-rántott vissza és szorosan megragadott.
-ÁÚ...ez fáj!-próbáltam kiszedni a kezeimet erős szorításából.
-Bocs!De mi a bajod velem?-engedett el.
-Nekem?Nekem mi a bajom?Talán az,hogy kb 2 napja nem jelentkezel se egy üzi vagy egy hívás.Mond Niall szeretsz még?-förmedtem rá.
-Mert valamit el kellett intéznem és igen szeretlek!!-mondta és megölelt éreztem,hogy  megbántottam de igazam van.Szerintem.
-Legalább szóltál volna..!-mondtam az ölelésünk közben.
-Nem szólhattam mert ez egy meglepetés számodra!-mosolygott és kinyitotta nekem a kocsi ajtaját.Beszálltunk és elhajtottunk.Meg hallottam a kedvenc számomat a rádióban és énekelni kezdtem.Imádok énekelni bár a hangom az....igaz már sokan mondták,hogy milyen szépen énekelek de szerintem nem igaz.Niall is beszállt az éneklésbe és még a szavam is elállt amikor énekelni kezdett.Hát én mindjárt lemegyek hídba...!Niall fantasztikusan énekel....!!Nem is tudtam,hogy ilyen jó hangja van és természetesen rögtön elolvadtam...!!Niall kérte,hogy kössem be a szemem és adott egy kendőt amivel betudtam kötni.Bekötöttem és utána kb 2-3 percet utaztunk amikor éreztem,hogy a kocsi motorja leállt.Niall kiszállt és becsukta maga mögött az ajtót.Kinyitotta nekem is az ajtót és kezemnél fogva segített kiszállni.Becsukta az ajtót,bezárta a kocsit és vezetni kezdett.Bementünk egy ajtón azt hiszem.Hallottam nem is egy dúdolásokat innen -onnan.Niall még mindig vezetett.Egyszer csak megállt és levette rólam a kendőt.Hát nem hittem a szememnek...!!
-Niall...mond,hogy nem az X-Factorban vagyunk!!!-néztem rá.
-De!!!-mosolygott és rám ragasztott egy számot.-Én is indulok és te is!!!Meglepetés.....!!!!!

2014. január 7., kedd

12.rész Nem bántam meg főleg nem téged!

*Louis*
Dolly rám nézett és utána az ajtóra.
-Nem merem kinyitni...!-mondta ijedten.
-Jó akkor kinyitom én!-álltam fel a kanapéról és az ajtó felé vettem az irányt.Kinyitottam az ajtót és nem az volt az ajtóban akire számítottam hála az égnek.
-Szia!Louis?Te itt?Dolly?-jött beljebb David.
-Szia!Igen Dolly nappaliban van de ne szekáld mert most volt túl élete legrosszabb estjén szerintem..!-húztam el a számat.
-Mi?Dolly mi történt?-rohant be a nappaliba.
-H..Ha..Harry....Meg...Megütött..!-hajtotta le a fejét és hatalmas zokogásban tört ki.David leült mellé és átölelte.
-Ne,létszi hagyj békén!!-szaladt fel a szobájába.Utána futottam de engem is eltaszított magától.Vissza mentem Davidhez és ő is csak bámult ki a fejéből mint én.Beállt az a bizonyos kínos csend amit 10 perc után David tört meg.
-Miért,miért bántotta?-kérdezte dühösen.
-Hát igazából az egész úgy kezdődött,hogy elmentünk bulizni....-meséltem el neki az egészet.............-Szerintem miattam vesztek össze..!-fejeztem be.
-Louis kérlek segíts neki!!Nemrég kaptam vissza és rám nem hallgatott soha!!-mondta és rám nézett.
-Oké!De mi legyen Harryvel?-néztem én is rá.
-Megvan!Szakítsunk vele Dolly helyett!!Ha?-kicsit se néztem idiótának de ez ésszerű volt..!
-Oké már csak az kéne kitalálni,hogy hogyan?Mondjuk üzi?-válaszoltam a kérdésemre.
-Hát egy próbát megér!Csak a telefonját kéne megszerezni tőle!-vakarta meg a fejét David.Mielőtt David befejezte volna már fent voltam a lépcsőn.Lassan oda ballagtam Dolly szobájához és bekopogtam.Nem jött válasz ezért megismételtem még egyszer.Most se jött semmi ezért benyitottam.Dolly ott feküdt az ágyán betakarózva,csukott szemmel.De aranyos amikor alszik.Megláttam a telefonját a mellette lévő párnán de az túl messze volt,hogy elérjem ezért óvatosan átmásztam az alvó lányon és átjutottam a másik oldalára az ágynak.Mentem volna vissza de barna hajú barátnőm megmozdult és így mozdulatlannak kellett maradnom.Hála az égnek nem ébredt fel.Másodszori próbálkozásom se sikerült mivel Dolly gondolt egyet álmába és átkarolta mellkasom így be kellett feküdnöm mellé ha nem szeretném,hogy lebukjak.Már vagy 5 perce feküdt mellkasomon aminek igazán örültem de tudtam,hogy alszik,sajnos.
-Louis ne hagyj itt szeretlek!-kiabált a 'rajtam fekvő' lány.-Louis..én téged szeretlek!-halottam meg megint édes hangját.
-Én is szeretlek!De nem tudod,hogy mennyire..!-suttogtam halkan.Egy pillanatra megfordul és kihasználva ezt gyorsan átmásztam és kimentem a szobából de a telefonját nem vittem el magammal mert nem volt szívem hátba támadni.Lementem de David már nem volt sehol.Így jobbnak láttam ha hazamegyek de mikor kinyitottam utánam kiáltottak.
-Louis!Louis kérlek ne menj el!-futott le a lépcsőn Dolly aki szerencsétlenségére megbotlott így ha nem sietek oda leesik 2-3 fokot a lépcsőről.
-Jól vagy?-néztem végig rajta.
-Persze!Köszi!-mosolygott rám.Azok az ajkak....Megfogtam derekát leemeltem a lépcsőről és elvittem a kanapéhoz.Mikor észbe kaptam már csókcsatába kezdtünk lassan ledöntöttem Dolly kezét éreztem a hasamon ami mosolyra húzta a számat.
-Akarod?-néztem rá és reménykedtem,hogy igent mond mivel nem nagyon tudom már visszafogni magamat.
-Hát..!Louis most per pillanat téged szeretlek a legjobban!Szóval.......igen szeretném!-ijesztett meg először de utána megnyugtatott,hogy folytathatom.Nagy nehezen felmentünk mert kicsit ciki lenne ha a kanapén valaki meglátna minket.Becsuktam mögöttünk az ajtót és Dollyt ismét ledöntöttem csak nem a kanapéra hanem az ágyra.Levette a pólómat én meg a nadrág gombjával babráltam,sikeresen kigomboltam és letoltam róla most fordult a kocka én vettem le a pólóját ő pedig kevés sikerrel a nadrágomat szerette volna levenni egy pillanatra hagytam el ajkait amíg segítettem neki.Végre sikerült és vissza fordultam hozzá és újra ajkaira tapadtam.Már csak a fehérneműk voltak hátra,kikapcsoltam a melltartóját.

****************************************************

*Harry*
Mikor a többiek elmentek a szórakozó helyről én nem haza mentem hanem Katyhez.Katyt akkor ismertem meg amikor Justinnal maradtunk a parkban és megbántottam Dollyt.Azóta találkozgatunk és nem csak a beszélgetés hanem 'az' miatt is.Megharagudtam Dollyra,hogy mindig hagyja Louisnak,hogy közeledjen hozzá..Nem bírtam így felkerestem Katyt és vele voltam.De nem szerettem...még mindig Dolly az igazi és szerintem bánni fogom,hogy ezt teszem vele de már elkövettem ezeket az egyszerű hibákat....fáj,fáj az,hogy Louist közel engedi magához.Elmentem Katyhez egy kicsit 'feltöltődni' és ott is töltöttem az éjszakát.Nagyon szép lány de nem az esetem...Igaz,hogy modell de hidegen hagy.Reggel a napfény zavart meg ami beszűrődött az ablakon.Lassan kibújtam az ágyból,összeszedtem a ruháimat és felöltöztem.Hazamentem felmentem a szobámba és mikor becsaptam az ajtót leültem az ágyra és csak bámultam ki a fejemből.Szerintem már vagy 3-4 órája gondolkodok Dollyn és a kapcsolatunkon.
-Harry,megjöttünk!!-kiabált fel anya a konyhából.
-Anya....szeretem Dollyt!!!!-mentem le a lépcsőn.
-Ezt tudtam hisz elhoztad bemutatni..!-válaszol és nekiállt mosogatni.Bevillant egy kép ahogy Dolly is így szokott mosogatni majdnem féllábon.
-De..megcsaltam...!-mondtam és anya rám nézett mintha meg akart volna ölni a tekintetével.
-Mit csináltál??-hagyta abba a mosogatást.Mindent elmeséltem Katytől kezdve a pofonig és Louisig.
-Harry én nem ilyennek neveltelek téged!!Mi ütött beléd?Ha valaki visszautasítja a társaságod 'olyan' szinten akkor rögtön ütni vágni kell?Nem ismerek rád kisfiam!!-kiabált velem anya.
-De..!-kezdtem el.
-Nincs de!Most szépen elmész Dollyhoz és megbeszélitek a dolgokat!És főként BOCSÁNATOT kérsz tőle.-vette vissza a hangerejét.
-Oké!-mondtam felkaptam a telefonomat,a kabátomat és már kint is voltam az utcán.Sietve szedtem lábaim,hogy gyorsan áttessek a kiabálásos részén.Odaértem és becsengettem.Dolly 2 perc után ki is nyitotta az ajtót és mikor meglátott rám csapta azt.
-Dolly kérlek engedj be!!-kiabáltam a becsukott ajtó előtt.
-Parancsolsz?Azok után,hogy megpofoztál és egy 'büdös kurvának' neveztél?Na arra várhatsz!És nagy ívben el is felejthetsz mert szakítok veled!!-hallottam amint sír.
-Kérlek ne tedd ezt velem szeretlek!!-kiabáltam fátyolos szemekkel.
-Harry létszíves menj innen!Nem akarlak látni!!-a könnyek már záporban hulltak arcomon ahogy ezeket kimondta.
-Hogy tehettem vele ilyet??-kérdeztem magamban.-Én akkora hülye vagyok..!

2013. december 27., péntek

Tényleg szarul esik!!! ://

Bocsi,hogy ilyen későn hozok új részt de még dolgozom rajta.Talán segítségemre lenne az ha komiznátok a részeimre igaz azt látom,hogy mennyien nézitek/olvassátok de komolyan megnézném az arcotokat,hogy ha elkezdtek egy blogot és először kaptok komikat és aztán meg egyre kevesebbet és egy idő után egyet sem..!Ti is el lennétek keseredve igaz?Bocsi,hogy kiakadtam de azért nagyon szarul esik,hogy olvasok más blogokat és látom a komikat és ilyenkor eszembe jut,hogy "én miért nem kapok ennyit?"....!Szóval nagyon szépen megkérnélek titeket,hogy komizzatok nem számít,hogy hideg-meleg vagy,hogy névtelen vagy nem csak komi legyen...!!Szerintem szombaton hozom a kövi részt de ez attól függ,hogy hogy viszonyultok hozzá...!!Boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek..!!:)))

2013. december 4., szerda

11.rész A buli

-Nem tudom!-amint kimondtam,hogy "nem tudom" bejöttek az ajtón.Harry halálos tekintetet vetett rám és ide jött hozzánk.....

*Dolly*
-Dolly miért rohantál el és miért pont Louissal jöttél vissza?-kapta fel a vizet és arrébb lökte Louist.
-Hé!-álltam Louis elé aki vissza állt Harrynek.
-Mi a?Még őt véded?Hát ezt nem hiszem el!-hepciáskodott tovább.
-Igen!És tudod mit?Ő legalább foglalkozik velem és segít ha baj van!Ezért....képzeld szeretem!-mondtam és felszaladtam sírva a szobámba.Becsapva az ajtót magam mögött végig feküdtem az ágyamon és fejem a párnámba temettem és úgy zokogtam.Hallottam,hogy kopog valaki de ügyet se vetve rá feküdtem tovább.Bejött az illető a szobámba lefeküdt mellém és átkarolta a derekamat.Mikor felnéztem Louist pillantottam meg.
-Louis!-öleltem át.
-Igen?
-Olyan jó,hogy itt vagy!Legalább meg tudsz vigasztalni!Bezzeg Harry meg nem jön utánam,hogy bocsánatot kérjen..!Mondjuk én is hibás vagyok mert okot adok arra,hogy veszekedjünk!De nem tudom úgy csinálni,hogy ne bántsam meg és téged se szeretnélek megbántani.Louis..SZERETLEK!-néztem végig a szemébe.
-Én is szeretlek!-mondta és egyre közelebb jött hozzám.Gyors  felálltam és kimentem a mosdóba.Bezártam az ajtót és végig csúsztam rajta.-De én nem így szeretem Louist!Csak a barátom de lehet,hogy már több mint barát de nem szeretném megbántani..!Mit csináljak?-cikáztak a fejembe a gondolatok.Csak ültem az ajtó előtt a csempét bámulva.Egyszer csak kopogtak.
-Dolly engedj be!Nem szerettelek volna ilyen helyzetbe hozni!-mondta az ajtó mögül Louis.
-Létszi csak hagyj békén..!-mondtam neki amit tudomásul is vett mert halott,hogy kiment.Felálltam a földről és a tükör elé álltam.Megijedtem magamtól a hajam kócos,a szemem kisírt a ruhám össze vissza..!Gyorsan rendbe szedtem a hajam és egy gyors sminket vittem fel és átöltöztem.


Lementem a többiekhez akik már tűkön ültek.Mondjuk a lányok Lassievel voltak elfoglalva szóval inkább Harry volt ideges.
-Kicsim!Sajnálom!Nem gondolkoztam!Louis elmondta,hogy mi történt és ha nincs ott akkor nem tudom mit csináltam volna!Szeretlek és nem akarlak elveszíteni!-mondta.
-Nem én sajnálom mindig okot adok arra,hogy mérges legyél rám!Én sem szeretnélek elveszíteni!Szeretlek!-mondtam és megcsókoltam.Csókunk szenvedélyes volt.Vagy 5 percig egymásra voltunk cuppanva.
-Khmm!!-köszörülte meg apa a torkát.Eltávolodtunk egymástól és Harry rám kacsintott.
-Majd folytatjuk!-súgta a fülembe amitől elpirultam.
-Oké mit csináljunk?-tette fel Zayn a kérdést.
-Ú felelsz vagy mersz!-vágta rá Louis.
-Nem!-vágtam rá.
-Okés akkor mi lenne ha elmennénk bulizni?-kérdezte Liam.
-Oké!-egyeztünk bele.-Akkor 7-kor találkozunk itt!-tette hozzá Niall.A többiek elmentek Harry meg itt maradt velem.
-Harry te nem mész készülődni?-néztem rá.
-Tudod van még pár óra!-húzogatta a szemöldökét.
-Harry!-szóltam rá.
-Mi az?-nézett rám meglepődötten.Én erre nem válaszoltam semmit csak mélyen belenéztem gyönyörű zöld szemébe.
-Szeretlek!-csókoltam meg.
-Én meg imádlak!-mosolygott.
-Segítesz kiválasztani a ruhámat?-néztem rá boci szemekkel.
-Csak akkor ha utána teljesíted egy kérésemet!-mosolyodott el megint.
-Oké!-mondtam és felmentünk a szobámba.Harry leült az ágyamra és nézte,hogy szedegetem ki a ruháimat.
-Ez?-tettem fel az 1. kérdésem.-Nem túl kislányos!-válaszoltam Harry helyett és letettem a fotelomba.
-Nem szeretnék bele szólni de engem nem kérdezel meg?-kérdezte.
-De!Oké akkor ez?-tettem fel megint a kérdésemet.
-Dögös!-válaszolt és hátradőlt.
-Harry te nem is figyelsz rám!-mondtam és én is végig dőltem az ágyon.Harry egy erős mozdulattal maga felé fordított és elkezdte kigombolni a sárga pulcsimat.
-Harry..!-mondtam alig hallhatóan.
-Igen?-kérdezte és hirtelen rajta találtam magam.
-Létszi ne!-mondtam ismét alig hallhatóan.
-Oké!-sértődött meg.Lemásztam róla és tovább keresgéltem.Végül ez mellett döntöttem+még a cipő.

Harryvel elmentünk kiválasztani neki a ruháját és mikor vissza értünk a többiek mát itt voltak.
          
                    Hope ruhája:

                    Elena ruhája:

                  Halley ruhája:

                  Emma ruhája:

-Na mehetünk?-kérdezte Zayn.
-Igen!-vágtuk rá egyszerre.
-Csini vagy!-jött ide Louis.
-Köszi!-mondtam és elindultunk.Mikor megérkeztünk a fiúk elmentek valamit inni mi meg leültünk egy asztalhoz.Láttam,hogy Harryre rámászik egy ittas csaj de az nyugtatott,hogy egyik kezében valami alkohol a másikkal pedig próbálja leszedni magáról a lányt.Valaki hátulról átkarolt.Hirtelen felálltam és megfordultam igen Louis volt.
-Jössz táncolni?-nyújtotta a kezét.Nem szerettem volna megbántani ezért elmentem vele.A lányokat is felkérték a fiúk táncolni.Következett egy lassú szám és Louis közelebb húzott magához.Ráhajtottam a fejem mellkasára és úgy táncoltunk.Tudom Harryvel kéne de ő el van foglalva azzal a csajjal.
-Dolly!Gyere!-súgta a fülembe Louis és elhúzott.Kimentünk az utcára és Louis neki nyomott a falnak.Egyre közelebb jött..Mikor már majdnem megcsókolt Harry elrántotta tőlem.
-Te mi a francot csinálsz a barátnőmmel?Akadjál már le róla!-mondta Harry megfogta a csuklómat és elhúzott.Haza felé vette az irányt és egész úton húzott maga után.Mikor haza értünk teljes sötétség volt a lakásba de Harry nem kapcsolta fel a villanyt.Elengedett amíg ő levette a cipőjét addig és a kezemet fogtam mert megszorította és fáj.Felém fordult megfogta a derekamat és a falhoz nyomott.Elkezdte csókolgatni a nyakamat.Lassan felemelt a földről és felvitt az emeletre.Ledöntött az ágyra és lehúzta a ruhám cipzárját.
-Harry!-mondtam halkan.
-Igen?-kérdezte és kicsatolta a melltartómat.
-Ne!-mondtam megint.
-Miért?Már megint ellenkezel!Az elsőnél miért nem ellenkeztél?-mondta miközben és vissza csatoltam a melltartóm és vissza húztam a ruhám cipzárját.
-Mert nem szeretném!-mondtam.
-Jó akkor menj vissza Louiskádhoz!Szia!-nyitotta ki a szobám ajtaját.
-Harry létszi gyere vissza!-futottam utána de hirtelen megfordult és pofon vágott.Most mi van???Összeestem ütésétől és mikor felálltam mérgesen nézett rám.Kihasználtam a pillanatot és elszaladtam mielőtt még egyszer bánthatott volna.Kifutottam a házból egyenesen a bulizós helyünkre remélve,hogy a többiek még ott vannak.Már csak pár méter választott el a bejárattól amikor halottam,hogy rohan utánam.Szerencsémre beértem és gyors elvegyültem.Láttam,hogy Harry is beérkezik és keres a szemeivel.Hátat fordítottam neki és a többieket kerestem akiket sikeresen elcsíptem.
-Louis!-kiabáltam sírva.
-Dolly?-nézett körbe de nem látott meg.Mikor észbe kapott már mögötte voltam.
-Segíts!Ne engedd,hogy bántson!-néztem a tömegbe.
-Ki?-nézett rám ijedten.
-Harry!
-Miért mit csinált?
-Megpofozott!Pedig nem csináltam ellene semmit!Csak...-és itt elcsuklott a hangom mert szemeim megpillantották azokat a göndör fürtöket.Liamék csodálkoztak,hogy egyszer eltűnök egyszer felbukkanok de nem érdekelt.Harry egyre közelebb és közelebb ért hozzánk.Louist arrébb lökte és már megint emelte rám a kezét.Louis lefogta Harry kezét így nem tudott bántani.Mikor a többiek is észbe kaptak a két fiú már a földön ütötték-vágták egymást.Liam és Zayn ide jöttek és egyik erre másik arra húzták szét Louist és Harryt.
-Úgy is megtalállak te büdös kurva!-ordított rám Harry.Louis elém állt így eltudtam kerülni tekintetét.
-Azt csak szeretnéd!-kiabált vissza Louis.Liam kiráncigálta Harryt és vissza jött.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Nem!-sírtam tovább.
-Gyere haza kísérlek!-ajánlotta fel Louis.
-Oké!-mondtam és elindultunk.Kicsit hűvös volt már ezért Louis rám adta az öltönyét.Mikor haza értünk eleredt az eső.Oda futottam az ajtóhoz Louis meg szép lassan ballagott az esőben.
-Louis!Nem szeretnél...-kérdeztem halkan.
-Igen?Mit nem szeretnék?-nézett rám.
-Nem szeretnél itt maradni vigyázni rám?-néztem rá kérlelően.
-De szívesen!Csak előbb!-fogta meg a kezem és kihúzott az esőre.
-Louis mit csinálsz?-kérdeztem.Közelebb hajolt és mikor ajkaink pár centire voltak egymástól megcsókoltam.


Nem tudott mi ütött belém de élveztem amit csináltam...!Louis belemosolygott a csókunkba és innentől én se bírtam tovább.Mikor eltávolodtunk egymástól lehajtottam a fejem.Éreztem,hogy Louis felemeli kezével és ad egy szájra puszit.Bementünk és elmentem zuhanyozni.Végeztem mondtam Louisnak,hogy mehet amíg ő fürdött addig én csináltam szendvicseket és popcornt.Louis is végzett adtam neki ruhát és leültünk a kanapéra.
-Mit csináljunk?-vigyorgott.
-Nézünk filmet?
-Horror?
-Ne!-fordultam felé.
-Miért?Félsz?
-Igen!
-Nyugi itt vagyok és megvédelek!-mondta és átkarolt.Annyira jó.hogy itt van velem.Mielőtt még válaszoltam volna valaki csengetett.

2013. november 23., szombat

10.rész Féltékenység és rabláskísérlet

Sziasztok itt a 10. részem remélem tetszeni fog!Létszíves kommentoljatok mert megharagszok és nem folytatom a blogom!Szóval 3 komi és hozom a kövi részt!!

*Dolly*
David kiment és meredten néztem magam elé.Gondolatmenetemet egy kopogás zavarta meg.
-Gyere!-mondtam és tekintetem az ajtóra szegeztem.
-Szia!-köszönt Justin és leült mellém.
-Szia!Eljössz velem sétálni?-néztem rá kisírt szemekkel.
-Aha!Amúgy mi a baj?-ölelt át.
-Semmi!-ugrottam fel az ágyról és kifelé vettem az irányt.Justint halottam,hogy sóhajtott egy nagyot és utánam jött.Kimentünk a házból és elmentünk a parkba.
-Sziasztok!-köszönt a hátunk mögött Louis.
-Szia!-köszöntünk egyszerre Justinnal.Louis mikor ide ért akkor átölelt.
-Elmegyünk fagyizni?-vetette fel a kérdését.
-Aha!-indultam el a fagyizó felé.
*Louis*
-Ne merészeld megbántani vagy bármit is csinálni vele!-fordultam Justin felé.
-Miért ha bármit is csinálok vele akkor mi lesz?-húzta fel a szemöldökét.
-Jobb ha nem tudod!-mondtam és tovább méregettem.
-Fiúk jöttök?-fordult vissza Dolly mosolyogva.Oda értünk a fagyizóhoz és meghívtam Dollyt egy fagyira.Persze,hogy nemet mondott.Addig addig nyaggattam,hogy elege lett.
-Ha igent mondok abba hagyod?-kérdezte.
-Igen!-nevettem el magam.Megettük a fagyit és Dolly azt találta ki,hogy ha látunk egy Kevíínt akkor kívánjunk valamit és utána kimondjuk hangosan.Megjelent az első Kevíín...
-Dolly te mit kívántál?-előzött meg Justin.
-Bárcsak itt lehetne velem Lassie és az ölemben simogathatnám..!
-Szia!Juhászkutya Justin vagyok!-mondta Justin és közelebb ült Dollyhoz.Igaz ezen csak nevetett egy nagyot de nekem nem nagyon tetszett...!
-Na jó én azt kívántam,hogy bárcsak a barátnőm lehetnél megint!-mondta Justin amivel még jobban felhúzott.
-Oké...!Louis te jössz!-mondta Dolly és rám vigyorgott.
-Oké..!Remélem ha Harryvel szakítasz akkor én lehetek az aki megvigasztal!!-súgtam a fülébe amire csak mosolyogni tudott.
-Hé!Ez nem ér!-duzzogott Justin.
-De ér!-mondta Dolly és megint rám nézett.
-Ha eljön az a pillanat akkor elvárom,hogy megvigasztalj!-súgta vissza mosolyogva.
*Emma*
Úgy döntöttünk a többiekkel,hogy meglátogatjuk Dollyt.Louis nem jött velünk mert volt egy kis elintézni valója.Beültünk a kocsikba és elmentünk hozzájuk.Kiszálltunk és bekopogtunk.David nyitott ajtót és én annyira megörültem neki,hogy a nyakába ugrottam.
-David!!!-síkitottam.
-Szia Emma!-köszönt és vissza ölelt.
-Dolly?-kérdeztem miután be invitált minket.
-Elment Justinnal sétálni.-mondta és leültünk a kanapéra.
-Milyen régen voltam már itt!-mondta Elena.
-Hát igen!1 éve!-közölte a nagyon nehéz tényt David.
-Hú de nehéz volt kiszámolni...!-csóválta a fejét Hope.
-Nagyon...!-röhögte el magát.
-Jaj de cukíí!-rohant oda egy kiskutyushoz Halley.
-Dolly kapta Harrytől!-szólalt meg megint David.Nem is mondta Dolly,hogy kapott egy kutyust.
-Aranyos!-álltam fel és közelebb mentem hozzá.Mikor le guggoltam hozzá közelebb jött hozzá és hopp feldöntött és elkezdte nyalogatni az arcomat.
-Hé ő az enyém!-mondta Niall és csúnyán nézett a kutyusra.Oda ment hozzá és őt is nyalogatni kezdte.
-Ó,hogy tudnák rád haragudni te cukiság.De azt nem értem,hogy a csajok miért mondják ha valami aranyos állatot meglátnak,hogy milyen aranyos?Hisz cuki..!Igen az vagy igen!Mi van?Cuki szőrös bigyó!-kezdett el beszélni a kutyushoz.Hát kicsit se néztük hülyének..! :) 
-Mi a neve?-kérdezte Elena.
-Nem tudom!-vonta meg a vállát David.
*Harry*
Mentem Dollyékhoz de valamin megakadt a szemem.Leparkoltam a kocsival és odamentem.
-Dolly?Te mit csinálsz itt?-néztem rá.
-Miért már nem lehet kitenni a lábam a házból?Olyan féltékeny vagy!-állt fel és elszaladt.
-Ügyes!-világosított fel Justin.
-Te ne szólj bele!Te hoztad el mi?-mentem hozzá közelebb.
-Nem!Ő kérte,hogy jöjjek el vele!-emelte ki az "Ő" betűt.Elkerekedett a szám.Eközben Louis elment.
*Louis*
Amíg Harry és Justin veszekedtek én meglógtam és Dolly után siettem bár fogalmam sem volt,hogy merre ment.Futottam ahogy csak tudtam és egyszer csak megláttam egy ismerős alakot.
-Dolly-kiabáltam utána.A lány csak ment tovább és mikor utolértem akkor magam felé fordítottam.
-Ó bocsánat!-mondtam egy fiatal lánynak aki megijedt tőlem.
-Semmi baj!-mondta és sebes léptekkel maga mögött hagyott.Halottam egy hatalmas sikítást az egyik utcából ami mellett elmentem.
-Segítség!!!!!-kiabált egy lány hang.Bementem az utcába és láttam,hogy egy fiatal lányt akinek a fején egy zsák van be szeretnék volna tuszkolni egy fekete autóba.Lovagiasan oda futottam és leütöttem a 2 pasit.Felsegítettem a lányt és levettem róla a zsákot.Alaposan meglepődtem..!
-Louis!!-sírta el magát és szorosan megölelt.
-Jól vagy?-kérdeztem miközben én is szorosabban kezdtem ölelni.
-Ha nem jössz akkor már szerintem nem láttok többet!Csak akkor ha megtudtam volna szökni!De szerintem akkor se mert ki tudja,hogy hol lettem volna.
-Ne is gondolj erre!-mondtam.
-Oké!Létszi menjünk haza!-mondta és megfogta a kezem és elindult.Haza kísértem és bementünk.Mikor a többiek megláttak minket,hogy fogjuk egymás kezét elkerekedett a szemük.
-Ti most...?-kezdett bele Halley.
-Nem..!-előzött meg Dolly.
-Harry és Justin?-kérdezte David.
-Nem tudom!-amint kimondtam,hogy nem tudom bejöttek az ajtón.Harry halálos tekintetet vetett rám és ide jött hozzánk.....